Pályázati felhívás elektromos járművek beszerzéséhez. Számos pontban változott a Számviteli törvény, a legfőbb változásokat két külön hírlevélben ismertetjük. Új kötelezettség a láthatáron – fenntarthatósági jelentés (ESG). 2024-es változások az EPR szabályozásban. Új vezetőket köszönthet a Niveus Consulting Group. Januári hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Vissza nem térítendő támogatás új elektromos járművek beszerzéséhez (akár nagyvállalatok számára is)

Az RRF-10.10.1-24 kódjelű Közúti elektromos jármű beszerzés támogatása vállalkozásoknak című pályázati felhívás értelmében, járművenként akár 4 millió Ft vissza nem térítendő támogatás kapható tisztán elektromos személy- vagy haszongépjárművek beszerzéséhez.

A támogatást igénylők felsorolásában a KKV-k és nagyvállalatok egyaránt megtalálhatók, illetve az egész ország területéről lehet pályázatokat benyújtani, tehát Budapestről is. A támogatás összege a jármű kategóriájától és az akkumulátor kapacitásától függ, de maximum 4 millió Ft lehet/jármű.

A támogatásból megvásárlandó gépjárművet legkésőbb a projekt megkezdésétől számított 20. hónap végig, de legkésőbb 2026. április 30-ig kell forgalomba helyezni, illetve a gépjárműnek a végső kedvezményezett tulajdonába kell kerülnie. Emiatt lízingszerződés megkötése esetén rövid, szállítási határidőtől függően max. 1-1,5 éves futamidő tervezhető. Lízing esetén a zártvégű és a nyíltvégű pénzügyi lízing keretében egyaránt beszerezhető a jármű. Fontos kitétel és a szokásos pályázati eljárási szabályoktól mereven eltérő rendelkezés, hogy a beszerzendő járművekre vonatkozóan már a pályázat beadása előtt meg kell kötni az adásvételi- vagy lízingszerződést.

A pályázat keretében beszerezhető járművek számát a pályázó cég létszáma határozza meg. 10 fő alatti cégek esetében 1 jármű, 10 és 50 fő közötti létszám esetében 5 jármű szerezhető be. A nagyvállalatok maximum 16 jármű beszerzésére pályázhatnak. A pályázatok beadása 2024. február 5-én kezdődik és a forrás kimerüléséig tart,

Számvitelt érintő változások – 1. rész

Kötelező visszaváltási díjas rendszer (DRS) bevezetése

A kötelező visszaváltási díjas rendszer bevezetésével a jogszabályban meghatározták az elszámolásokra vonatkozó részleteket.

Az újrahasználható termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek után a visszafizetett visszaváltási díj összegét a gyártónál helyesbítő számviteli bizonylatban kell rögzíteni, és az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni. A helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik. A fogalmazónál a gyártótól visszakapott visszaváltási díj az eladott áruk beszerzési értékét csökkentő tétel.

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díját a gyártónak a visszaváltási rendszert üzemeltető koncessziós társaság felé kell megfizetnie, amelyet egyéb ráfordításként kell elszámolni.

A fogyasztó a nem újrahasználható termékek visszaváltása esetén a visszaváltási díjat a koncessziós társaságtól vagy a forgalmazótól is visszakaphatja. A forgalmazó által a fogyasztónak fizetett visszaváltási díj a forgalmazónál egyéb követelésként kerül kimutatásra.

Kiegészítő melléklet tartalma

A kiegészítő melléklettel kapcsolatban bevezetésre került, hogy a kisvállalati adó (KIVA) megállapításánál megjelenő módosító tételeket is be kell mutatni.

Mikrogazdálkodói éves beszámoló határértékeinek változása

A könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozások abban az esetben dönthetnek mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítéséről, amennyiben két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi értéket:

• a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot
• az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot
• az üzleti évben az átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt

Osztalék, pótbefizetés elengedése

A pótbefizetés és osztalék követelések elengedése esetében a jogszabály szövegében a gazdasági társaságokra vonatkozó szövegrészt vállalkozásra módosították és ezzel bővítették az elengedéssel kapcsolatos rendelkezéseket alkalmazók körét.

Halasztott adó az éves beszámolóban

A globális minimumadó bevezetésével kapcsolatos változás, hogy a vállalkozások a számviteli politikájukban történő rögzítést követően kimutathatják a halasztott adóval („deferred tax”) kapcsolatos tételeket a beszámoló egyes részeiben és a kiegészítő mellékletben.

A mérlegben a halasztott adókövetelést a befektetett eszközök között, a halasztott adókötelezettséget pedig a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. Az eredménykimutatásban a társaság halasztott adókülönbözetként mutatja ki a halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség tárgyévi állományváltozását. A halasztott adókövetelések és a halasztott adókötelezettségek jelentős tételeit jogcímenkénti megbontásban a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni.

A halasztott adó az adóalap módosításával kapcsolatos átmeneti különbözeteket kezeli, melyek megtérülése a következő üzleti években várható. A következő üzleti év(ek)ben vissza nem forduló (azaz végleges) különbözeteket nem lehet figyelembe venni a halasztott adó számításánál.

A beszámolóban csak azt lehet megjeleníteni, ami várhatóan elszámolásra kerül, így minden évben el kell készíteni a kalkulációt a mérlegfordulónapon kihirdetett nyereségadó kulcsával, amely vonatkozni fog a következő üzleti évekre, ahol a követelés vagy kötelezettség realizálódik. Amennyiben az egyes adóévekben a különbözetekre eltérő adókulcsok vonatkoznak, ott az átlagos adókulccsal kell számolni.

Fenntarthatósági jelentés (ESG)

A Számviteli törvény 2024. január 1-től bekövetkező változása új kötelezettséget ír elő bizonyos vállalkozásoknak. A Számviteli törvény alapján az a vállalkozó, amelynél a fordulónapot megelőző 2 üzleti évben a következő 3 mutató közül legalább kettő meghaladta a határértéket, köteles a Számviteli törvény előírásainak megfelelő fenntarthatósági jelentést készíteni az üzleti évhez kapcsolódó egyedi/konszolidált üzleti jelentésben.

A mutatószámok a következők:

• Mérlegfőösszeg – 10 milliárd forint,
• Árbevétel – 20 milliárd forint,
• Átlagos foglalkoztatotti létszám – 250 fő.

A fentieken túl kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni például minden, az EGT valamely államának szabályozott piacára bevezetett értékpapírral rendelkező cégnek is.

A bevezetés menete az alábbi:

• Az a vállalkozó, amelynek papírjait az EGT valamely államának szabályozott piacára bevezették, és/vagy a fenti határértékek közül kettő meghaladja az előírtat, vagy a foglalkoztatotti létszám az 500 főt meghaladja, a 2024-es beszámolójában már köteles fenntarthatósági jelentést készíteni.
• Az a vállalkozó, amelynek az egyedi/konszolidált beszámolójában az előírt mutatószámok az előbb említett értékek közül kettőt meghaladnak, a 2025-ös egyedi/konszolidált beszámolójában köteles fenntarthatósági jelentés készíteni.
• Az a vállalkozó, amelynek papírjait az EGT valamely államának szabályozott piacára bevezették, de nem haladják meg az értékei a fent említett határértékeket, a 2026-os beszámolójában lesz köteles először fenntarthatósági jelentést készíteni.

Ha a vállalkozót bevonják konszolidációba és az anyavállalat készít konszolidált fenntarthatósági jelentést, amelyben a leányvállalat adatai is benne foglaltatnak, akkor bizonyos feltételek megléte esetén ezen vállalkozók mentesülhetnek a fenntarthatósági jelentés készítése alól.

A fenntarthatósági jelentést fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló céggel szükséges ellenőriztetni. Ezt a bizonyossági véleményt az éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatával megbízott kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől eltérő kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég is kiadhatja.

A Magyar Könyvvizsgáló Kamara egyelőre még nem alkotta meg a fenntarthatósági minősítés megszerzésével kapcsolatos eljárásrendet, így pontosan még nem látszik a minősítés megszerzésnek a kritériumai.

2024. évi EPR változások

Tavaly július 1-jén startolt Magyarországon az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (Extended Producer Responsibility, közismert nevén EPR), tehát mostanra jó esetben már két negyedév adatszolgáltatásán is túl vannak az érintett cégek.

A felmerülő kérdések és beérkező állásfoglalás-kérések következtében a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendeletet már többször is módosították a 2023. április 1-jei hatályba lépése óta, most januártól újabb jelentős módosítások kerültek bevezetésre.

Az egyik ilyen változás a reklámhordozó papír megrendelőjére ró egy extra nyilatkozattételi kötelezettséget. Amennyiben ugyanis valaki gazdasági reklámtartalommal bíró reklámanyagot, katalógust, prospektust stb. rendel meg egy másik magyar gazdasági társaságtól, a megrendelésével egyidejűleg írásban kell nyilatkoznia a megrendelt termék gazdasági reklám tartalmáról. Ennek szankciója, hogy EPR kötelezettség szempontjából a megrendelő fog gyártónak minősülni, ha a nyilatkozatával ellentétben a megrendelt termék gazdasági reklámot is tartalmazott.

Annak felsorolását, amikor egy értékesítés EPR szempontjából nem minősül forgalomba hozatalnak, két új esettel is kiegészítették.

• Az egyik a belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet részére történő átruházás, ha a körforgásos termék külföldi rendeltetési helyre fuvarozásra vagy küldeményként történő feladásra került, és igazolt módon külföldre kiszállításra került. Ebben az esetben tehát vevői nyilatkozatra nincs szükség és adatszolgáltatást sem kell teljesíteni a kiszállított termékekre, csupán a külföldre történő kiszállítást kell igazolni.
• A másik egy speciális eset, a körforgásos termék reptéri tranzitterületen, kizárólag nem helyben fogyasztásra, külföldre utazó utasok részére történő értékesítése.

A külföldi előállítású csomagolás lebontása esetén csak az minősül saját célú felhasználásnak, ha az elválasztott csomagolás csomagolási hulladékká válik, annak újbóli felhasználása esetén a lebontás nem, csak az első belföldi értékesítés hoz létre EPR kötelezettséget. Amennyiben pedig az újrahasználható csomagolás 365 napon belül igazoltan külföldre visszaszállításra kerül, annak időközben történő használata sem keletkeztet EPR kötelezettséget.

Díjmentessé tették a használt csomagolószerből létrehozott csomagolást, amennyiben az EPR díj arra egyszer már megfizetésre került.

Az adatszolgáltatás módosításával kapcsolatban már korábban is a tárgyévet követő év március 31. napja volt a végső határidő, ez most annyiban változott, hogy a módosításra a tárgyévet követő év január 1. napja és március 31. napja között, 1 alkalommal lesz csak lehetőség.

Új vezetőket köszönthet a Niveus Consulting Group

Örömmel tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy az adótanácsadási üzletág Antretter Erzsébet vezetésével folytatja munkáját és Szabó Rudolf veszi át a transzferár üzletág irányítását!

A Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának vezetését kibővített szerepkörrel Antretter Erzsébet látja el. Ugyan már korábban is gyakorlatilag Erzsébet vezette az üzletágat, de 2024 januártól minden, az adótanácsadási üzletágat érintő kérdésben önálló döntési jogkörrel rendelkezik. Erzsébet 2016-ban csatlakozott a Niveus Consulting Grouphoz szenior menedzserként, 2020 novemberétől pedig igazgatói pozíciót tölt be az üzletágban. Korábban Big4 cégekben és ügyféloldalon bővítette szakmai tudását az adózás területén. Erzsébetnek elvitathatatlan érdemei voltak az adótanácsadási üzletág beindításában és eddigi fejlődésében, munkája jelentős mértékben járult hozzá a hosszútávú ügyfélkapcsolatok kialakításához és az adótanácsadási szolgáltatások magas szakmai színvonalához.

2024 januárjától a cégcsoport transzferár tanácsadási üzletágának vezetését Szabó Rudolf veszi át. Rudolf 2016-ban csatlakozott a Niveushoz szenior tanácsadóként és a rákövetkező években előbb menedzseri, majd szenior menedzseri pozíciót ért el. A 2023-as, a transzferár tanácsadó szakma számára kihívásokkal teli évet a Niveus Consulting Group transzferáras csapata kiemelkedően sikeresen tudta lezárni, nem kis részben Rudolf közreműködésének és irányításának köszönhetően. Rudolf a Niveus kötelékében eltöltött 8 éve alatt rendkívül sokrétű tapasztalatra tett szert és bizonyította vezetői rátermettségét a kritikus időszakok során is.

A Niveus Consulting Group ezúton is szeretné megköszönni Erzsébetnek és Rudolfnak az eddigi közös munkát és sok sikert kíván nekik az előttük álló új kihívásokhoz!

*           *           *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.